Warning: Creating default object from empty value in /srv/web/tofalvipanzio.ro/htdocs/smarty/libs/DWSmarty.class.php on line 13
Tófalvi panzió
2024. március  29. péntek - Auguszta holnap: Zalán
FOTÓALBUM
LÁTVÁNYOSSÁGOK
 

Csíkszereda (22 km)

Csíkszereda (románul Miercurea Ciuc, németül Szeklerburg, latinul Sicolsburgum) város Romániában, Hargita megyében. Csíkszék, majd 1878-tól Csík vármegye, ma Hargita megye székhelye, 1971 óta municípium (megyei jogú város).

2007 július 1-jén 41 971 lakossal rendelkezett. 2002-ben Erdély 21., Románia 52. legnépesebb településének számított. A Székelyföld nevű kulturális régió területén, Erdélyben, a Csíki-medence középső részén fekszik. Környéke már a bronzkor idején is lakott volt, ám első írásos említése 1558-ból származik. 1891-ben hozzácsatolták Csütörtökfalvát és Martonfalvát (a Mikó-vár környékével), 1939-ben Csíkzsögödöt, 1956-ban időlegesen különvált Kormos tanya, 1959-ben Csíksomlyó névvel Csobotfalvát és Várdotfalvát együtt és szintén 1959-ben Csíktaplocát. 1968 óta tartozéktelepülései: Hargitafürdő, Csiba és Zsögödfürdő. Ismertségét többek közt a hozzá tartozó Csíksomlyó területén évenként sorra kerülő pünkösdi búcsú, jelentős jégkorongcsapatának, valamint országszerte kedvelt sörének hírneve okozza.

Tovább >

 

Székelyudvarhely (45 km)

Székelyudvarhely (románul Odorheiu Secuiesc, latinul Areopolis, németül Oderhellen, szászul Odderhällen) megyei jogú város Romániában Hargita megyében. Az Udvarhelyi-medence gazdasági és művelődési központja.Hargita megye második legnépesebb városa. Székelyföld történelmi társadalom- és művelődéstörténetének legjelentősebb központja, s évszázados hagyományokra visszatekintő székhelye. Fontos közúti csomópont, vasúti végállomás. Az Udvarhelyi-medence egyik legkorábbi települése.

Tovább >

 

Tusnádfürdő (54 km)

Tusnádfürdő (románul Băile Tuşnad, németül Bad Tuschnad, Kaiserbad) város Romániában Hargita megyében. Országos hírű gyógyfürdő és üdülőhely, Románia legkisebb városa. Csíkszeredától 32 km-re délkeletre az Olt bal partján fekszik, 1934-ben választották le Nagytusnádtól, 1968-óta város. Kárpitus tartozik hozzá. Területe ősidők óta lakott. A Vár-tetőn Erdély egyik legnagyobb, 2 hektár területű vaskori erődítményének sáncai látszanak. A középkorban megfigyelőhely volt, tornyának falai ma is látszanak. A szomszédos Alsó-Sólyomkő sziklacsúcsán állnak Sólyomkő várának romjai. Eredete, sorsa ismeretlen.

Tovább >

 

Parajdi sóbánya (67 km)

Parajd (románul Praid, németül Salzberg) község Romániában Hargita megyében. A Sóvidék központja, a Kárpát-medence egyik legfontosabb sóbányászati helye.

Tovább >

 

Gyergyószentmiklós (73 km)

Gyergyószentmiklós (románul Gheorgheni, németül Niklasmarkt) város Romániában: Hargita megye harmadik legnépesebb városa, az egykori Gyergyószék központja. A következő települések tartoznak hozzá: Gyilkostó, Kovácspéter, Vargatag és Visszafolyó. A város Csíkszeredától 59 km-re északnyugatra a Békény-patak hordalékkúpján, a Gyergyói-medence keleti szélén fekszik. Délről Tekerőpatak, nyugatról Alfalu, északnyugat felől Szárhegy öleli körül. Kelet felől a Magas-Bükk és Pongrác-tető (1257 m), északon a Piricske-tető (1545 m) határolja.

Tovább >

 

Szent Anna-tó (76 km)

A Szent Anna-tó (románul Lacul Sfânta Ana) egy krátertó az Erdélyi Csomád-hegység (Hargita megye) egyik kialudt vulkáni kráterében, Tusnádfürdőhöz közel. Része a Mohos Természetvédelmi Területnek, amely a Csomád két kráterét foglalja magába. A másik kráterben a Mohos-tőzegláp található. A tó Sepsibükszád felől közúton is megközelíthető.

A tó felszíne 0,22 km², alakja közel kör alakú, medre, amely az egykori vulkán krátere volt, tölcsér alakú. A víz planktonmennyisége és sótartalma alacsony (32 mg/liter), ennek ellenére a fenékre lerakódott feketésbarna iszap miatt a tó zavarosnak tűnik.

A Szent Anna-tó vízgyűjtő területe kicsi, semmilyen kapcsolatban nincs a helyi vízrajzi hálózattal. A tavat főleg a csapadék táplálja. Nincs közvetlen lefolyása, a víz csak a földbe szivárog el és bukkan fel később források formájában a vulkán külső részén. Az évi csapadékmennyiség a tónál 600–700 mm/év, a lejtőkről lefolyó víz 1000–1500 mm, a víz párolgása pedig 500 mm körüli. Ezek szerint a vízszintnek évi 0,5 mm-el növekednie kellene, de a földalatti lefolyás miatt csökken. 1867-ben a legnagyobb mélység 12 méter volt, 1907-ben 8,5 méter, jelenleg pedig 7 méter. Ezt a folyamatot elősegíti a meder feltöltődése és a növényzet terjedése. Néhány évtized múlva a Szent Anna-tó előreláthatólag az egykori Mohos-tó sorsára jut, helyén nem marad más, csak egy láp.

Tovább >

 

Szováta (78 km)

Szováta (románul Sovata, németül Sowata) város Romániában, Maros megyében. A Székely-Sóvidék központja, európai hírű üdülőváros.

Tovább >

 

Gyilkos-tó (97 km)

A Gyilkos-tó (románul Lacul Roşu, régi magyar nevén: Veres-tó) egy természetes torlasztó a Hagymás-hegységben, a Keleti-Kárpátokban, Hargita megye északkeleti részén. 1837-ben keletkezett egy közeli hegyről lecsúszó törmelék következtében. A tó visszahúzódóban van, a visszamaradó kisebb tavak elláposodnak. A Gyilkos-tó fölé emelkedik északon a Kis-Cohárd (1344 m) sziklája. A környék és a Gyilkostó üdülőtelep közigazgatásilag Gyergyószentmiklóshoz tartozik.

Tovább >

 

Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Park (99 km)

A Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Park (románul Parcul Naţional Cheile Bicazului-Hăşmaş) egy romániai nemzeti park a Keleti-Kárpátokban. Nagyobb része Hargita, kisebb része Neamţ megyében található, Székelyföld egyetlen nemzeti parkja. Területe 657,5 km². A legnépszerűbb látnivalók a Békás-szoros és a Gyilkos-tó, mindkettő megközelíthető a DN12C főúton Gyergyószentmiklós vagy Békás felől.
A nemzeti parkot 1990-ben létesítették. Védettségét tekintve területét két részre lehet felosztani: a park 78%-a fokozottan védett terület, míg 22%-a védett terület.

Tovább >

 

Gyímesbükk

Az ezeréves határ. Bennünk élő történelem!

 

Gyimes földrajzi fekvése miatt már korán összekapcsolódik a határvédelemmel és első ideiglenes telepesei őrt álló katonák voltak. A 18. században a katonáskodás és a növekvő közterhek előli menekülésképpen vándorolnak székelyek Moldvába és a Gyimesekbe. A Moldvából érkező románsággal keveredve, annak kulturális elemeit integrálva, jön létre egy új etnikai csoport, a gyimesi csángóság. Az 1694-es csíki tatár betörésről tudósító források még nem tesznek említést gyimesi településekről, jelenlétük ezen a vidéken, legjobb esetben csak kb. 300 évre tehető.

Tovább >

 
Oldalak:      < Első > < Előző > < 1 >   2   < Kövektező > < Utolsó >
 
Programlehetőségek